Hunyadi Mátyást méltán tartjuk az egyik legnagyobb magyar királyunknak. Hadvezérként mégis inkább apját, Hunyadi Jánost szoktuk kiemelni a középkori magyar történelemből, pedig Mátyásnak sincs miért szégyenkeznie. Mátyás uralkodásának tíz hadi sikerét szedtük össze.
Jan Giskra legyőzése
Jan Giskra 1440 óta tartotta Felső-Magyarországot, amikor is Luxemburgi Erzsébet, V. László király anyja kinevezte őt főkapitánnyá. Giskra hozzáértő katona volt, aki cseh zsoldosaival birtokába vette a felső-magyarországi bányavárosokat, komoly gondokat okozva ezzel ellenfeleinek. Hunyadi János is sikertelenül harcolt ellene. 1458-ban fellázadt Mátyás ellen, aki azonban kihasználta a tényt, hogy a cseh király az apósa volt, így onnan Giskra akkor nem kaphatott támogatást és vereséget szenvedett. A visszaszorított Giskra 1461-ben III. Frigyessel szövetkezett, ám 1462-ben Mátyás ismét legyőzte. Tekintélyes pénzösszegért és birtokokért cserébe feladta felső-magyarországi pozícióit és ettől kezdve Mátyás hűségén maradt haláláig.
Jan Giskra egy későbbi ábrázoláson
Jajca és Észak-Bosznia elfoglalása
1463 tavaszán II. (Hódító) Mohamed hatalmas sereggel indult el Boszniába. Tomašević István bosnyák király Jajcába menekült, ahol azonban megadta magát és a szultán kivégeztette. Mátyásnak az országgyűléssel csak őszre sikerült megteremtenie a hadjárathoz megfelelő feltételeket. 1463 szeptemberében ostromolni kezdte Jajcát, a város már október elején elesett, a vár viszont csak decemberben adta meg magát, miután a védőket Mátyás a szolgálatába fogadta. 1464-ben Hódító Mohamed kísérletet tett a város ostromára, ám augusztusban feladta azt, míg a Mátyás által toborzott sereg elfoglalta Szrebernik várát. Ezt követően az így kialakult helyzetet egyik fél sem rúgta fel komolyabb erőkkel.
Jajca várának látképe manapság
Csata Zvole mellett
1468-ban Mátyás a pápa és III. Frigyes unszolására vágott bele a csehek ellen vívott háborújába, amit megkönnyített a tény, hogy felesége, Podjebrád Katalin addigra meghalt. A császár gyorsan kihátrált Mátyás mögül, miután annak csapatai kiűzték Ausztriából a cseh csapatokat. Mátyás folytatta a hadjáratát, Podjebrád György erői pedig Zvole mellett próbálták megállítani a magyar sereget 1468. október 1-jén. Az esős időjárás és a vizes környék miatt egy szárazulaton igyekeztek tábort verni, ám ezt észrevették a magyarok és lecsaptak a kínálkozó lehetőségre. Az éjjel kezdődő csata a csehek teljes vereségével végződött, akik óriási veszteségeket szenvedtek. Mátyás azonban hosszútávon nem tudta kiaknázni katonai sikereit, mert a cseh rendek közül csak kevesen álltak mellé, a cseh háború költséges és elhúzódó konfliktussá vált Mátyás számára.
Mátyás király hadjáratai
Kázmér herceg kiűzése
1471-ben meghalt Podjebrád György cseh király, aki ellen Mátyás a pápa támogatásával hadat indított, ám utódjául Jagelló Ulászlót, a későbbi magyar királyt választották meg a cseh rendek. Mátyás folytatta a háborút, és Morvaországban maradt. Az elégedetlen magyar rendek, élükön Vitéz János esztergomi érsekkel és Janus Pannonius pécsi püspökkel behívták Kázmért, Ulászló testvérét, a lengyel király fiát a magyar trónra. 1471 szeptemberében Mátyás hazatért, országgyűlést tartott, megígérte, hogy ezentúl évente lesz országgyűlés, és nem szed évente több alkalommal rendkívüli hadiadót, cserébe a rendek hűségét kérte. Mire októberben Kázmér Magyarországra érkezett 12 ezer emberével, nem maradt elég támogatója. Hatvanig nyomult, ám Budánál Mátyás túlerőben lévő serege gyülekezett, így Nyitra felé fordult, amelyet el is foglalt. Az ellátási és fizetési gondok csakhamar harmadára apasztották a lengyel sereg méretét, így Kázmér visszavonult a csehországi Jihlavába. Kudarcának hatására Kázmér a vallásos élet felé fordult, utóbb szentté is avatták és korai halála miatt egyetlen trónt sem örökölt. A magyarországi támogatóival Mátyás keményen leszámolt, egyedül Vitéz János tarthatta meg az érseki székét.
Szent Kázmér ezüst szarkofágja Vilniusban
Boroszló ostroma
A cseh trónért vívott harcok felemás sikereket hoztak Mátyásnak. 1474-ben IV. Kázmér lengyel király és fia, Ulászló, egyesítették seregüket, hogy legyőzzék a magyar uralkodót. Túlerőben lévő seregük Boroszló falai alatt egyesült. Csakhogy a nagy sereg ellátása gondokba ütközött, mert Mátyás begyűjttette a környék fellelhető élelemforrásait, a várost védő serege pedig elegendő volt a védekezéshez. Mátyás még azt a pszichológiai hadviselést is megengedhette magának, hogy látványos ünnepséget rendeztetett a város falai között. Kázmér végül kénytelen volt fegyverszünetet kérni és hazatérni Lengyelországba, hogy megóvja fogyatkozó seregét. Mátyásnak a világtörténelemben szinte egyedülálló ez a győzelme, hiszen párját ritkítja az az eset, hogy az ostromlók kérnek az éhezés miatt békét.
Boroszló ábrázolása 1562-ből
Szabács bevétele
Mátyást nyugati szövetségesei és a magyar rendek részéről is folyamatosan bírálatok érték, hogy elhanyagolja a törökök elleni hadszínteret. Részben emiatt, részben a megelőző török betörések okán hadjáratra szánta el magát, és hosszas előkészületek után 1475 őszén ostrom alá vette Szabács várát. A néhány évvel korábban a törökök által felépített erősség azonban sokáig tartotta magát, és csak 1476. február 15-én sikerült Mátyás cselének köszönhetően elfoglalni, amikor is egy másik irányból támadt a védőkre. A vár elfoglalását a történetírás hajlamos lebecsülni, mivel a nyugati háborúkhoz szokott zsoldossereg valóban rosszul teljesített a déli végeken az elhúzódó harcokban, ám a stratégiailag fontos helyen álló vár 1521-ig tartotta fel a török támadókat.
Kenyérmezei csata
Bár Mátyás nem vett személyesen részt ebben a csatában, a törökök ellen aratott legnagyobb győzelme mégis az 1479-ben vívott kenyérmezei ütközethez fűződik. A közel 30 ezer támadó török mélyen behatolt Erdély területére, ott több tízezer foglyot ejtett és zsákmánnyal megrakodva indultak visszafelé. Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál azonban rajtaütöttek a törökökön. A csata kezdetben így is a törökök számára alakult kedvezően, Báthoryt leütötték a lováról és csak egyik katonája segítségével tudott megmenekülni. A Kinizsi Pál vezette magyar nehézlovasság rohama azonban eldöntötte az ütközetet, és a portyázó török sereg nagy részét lemészárolták.
Eduard Gurk: A kenyérmezői csata
Leitzersdorfi csata
1484-ben a német-római császári sereg valamint a magyar király hadserege nyílt ütközetben is összemérte az erejét Leitzersdorfnál. A számbeli fölényben lévő németek bíztak a győzelemben, és a birodalmi lovasság a csata elején sikerrel szorította vissza a fekete sereget. A németek elfoglalták a magyarok táborát, ahol nekiálltak fosztogatni. A sereg széttagozódását felismerve a magyarok nehézlovassága támadást indított a szárnyakon és elsöpörte a birodalmi erőket. Ezt követően lehetségessé vált Bécs bekerítése.
A német sereg vezetőjének, Hans von Wulfestorffnak a sírköve
Bécs elfoglalása
Mátyás egyik legnagyobb és legismertebb haditette kétségtelenül Bécs elfoglalása volt. A III. Frigyes császár ellen folyó háborújában sorban foglalta el a Bécs környéki erősségeket és településeket, 1485 januárjára körülzárta a várost. Az éhező bécsieknek a császár ugyan sikerrel juttatott be a Dunán ellátmányt, ám ez a siker csak átmeneti volt számára. Mátyás 17 ostromágyút hozatott és folyamatosan tűz alatt tartotta Bécset, de a rohamokhoz építtetett két ostromtornyot is. (Az egyiket a védőknek sikerült megsemmisítenie). Végül sikerült rést törni a falakon, de a végső roham előtt a bécsiek megadták magukat. 1485. június 1-jén Mátyás diadalmenetben vonult be Bécsbe, és attól fogva a királyi udvar gyakran tartózkodott a birodalmi városban.
Bécs városa 1493-ban, Hartmann Schedek metszetén
Bécsújhely elfoglalása
III. Frigyes még 1483-ban elhagyta Bécset, miután túl veszélyesnek tartotta a Mátyás hadjárataihoz közeli várost, és Bécsújhelyen rendezte be a központját. Bécs elfoglalása után Mátyás Bécsújhelyet vette célba, amely egy rendkívül jól felszerelt erősség volt, ahonnan veszélyeztethették friss hódításait. Az ostromot 1486 januárjában még Mátyás kapitányai kezdték meg és a magyar történelem egyik leghosszabb ostromává vált. Mátyás egy évvel később csatlakozott a seregéhez és azonnal látta, hogy hibásan fogtak hozzá az ostromhoz. Szorosabbá tette az erősség körülzárását, felhasználta a törököktől zsákmányolt tüzérségi eszközöket és ostromtornyokat építtetett, a bécsújhelyiek azonban elszántan védekeztek, egy alkalommal Mátyás sátrát is ágyúgolyótalálat érte. Végül egy sajátos egyezség született 1487 júliusában: ha hat héten belül egy erős birodalmi sereg érkezik a város felmentésére, Mátyás elvonul, ellenkező esetben az övé Bécsújhely. Mátyás tudta, hogy III. Frigyesnek nem volt pénze sereg felszerelésére, így 1487. augusztus 17-én a város megadta magát.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
kgaba82 2021.09.29. 14:16:20
Mátyás olyasmit akart erőből elérni, amit a korban házassággal és örökléssel volt szokás. Fegyveres hódítások jogalap nélküliek voltak, ezért garantált volt, hogy Mátyás halála után, még akár generációk keresztül háború és lázadás forrását jelentheti.
Amire vágyott (több országból álló közép-európai birodalom), az V.Lászlónak, Albertnak, Zsigmondnak az öröklés, vagy házasság révén adott volt.
kgaba82 2021.09.29. 14:29:52
A Cseh-medencébe sem sikerült behatolnia.
Megverte azt, aki nála gyengébb,és ostobább. A boroszlói sikere pusztán logisztikai bravúr.
Viszont az ára a föld "felperzselése", ami megpecsételte a magyar sziléziai uralmat. Az ottaniak a megfelelő pillanatot várták a felkelésre. Ez csak Mátyás halálakor jött el.
apro_marosan_petergabor 2021.09.29. 18:19:36
apro_marosan_petergabor 2021.09.29. 18:33:08
Még egy "apróság", Mátyás utasította vissza Orbán mester szolgálatait, kit szulejmán felfogadott, s kinek megépítette óriás ágyúját, mellyel bevették Konstantinápoly városát (Ez volt a kereszténység legnagyobb hibája, amire szokták mondani, több, mint bűn, hiba volt - mármint az, hogy hagyták az oszmán birodalmat Európában megtelepedni.)
gigabursch 2021.09.29. 20:03:05
Sajnos az utódlás kérdése is hibás volt.
@kgaba82:
Mi adatott meg?!?
Albertnak? V. Lászlónak?
@apro_marosan_petergabor:
??? 1453-ban Mátyás 11 éves forma volt.
Amit Orbán mester tett, azt a genovaiak a Portának évtizedek óta tették.
(Ma se mások a fegyvergyártók, gátlástalanul eladják bárkinek a termékeiket.)
Pierr Kardán 2021.09.29. 20:26:35
Ha 1453 májusában Orban mester ágyúi nem törik át a bizánci várfalakat, akkor is 1453 őszére-telére az utánpótlás hiánya, az éhség, a kimerült fegyverkészletek megpecsételték volna a védők sorsát.