Már évszázadok óta tart a hajsza Árpád sírja után. Laikusok és tudósok, történészek, régészek, műkedvelők és amatőrök vadásztak a honfoglaló fejedelem végső nyughelye után. Bármilyen furcsának tűnik, de egyetlen forrásunk akad, amely beszámol róla. Anonymus gesztája a következőképpen fogalmaz: „Árpád fejedelem ezután az Úr megtestesülésének 907. esztendejében elköltözött e világból. Tisztességgel temették el egy patak forrása felett, ahonnan az kőmederben folyik Attila király városába. A magyarok megtérése után azon a helyen egy Fehérnek nevezett templomot emeltek a szent Szűz, Mária tiszteletre.” (Veszprémy László fordítása). Mostani posztunkban tíz helyszínt szedünk össze, ahol Árpád sírját illetve a rá épült Fehéregyházát keresték.

Egy ismeretlen III. kerületi templomrom

A legelső kézzelfogható lelőhely megnevezésével egy kicsit bajban vagyunk, ugyanis nem tudjuk pontosan, merre állt. 1851-ben Érdy János, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze egy kicsiny, Árpád-kori templomot talált. Az egyhajós épület feltárását nem fejezte be. 1860-ban azonban néhány érdeklődő kutató összefogott, hogy a Vidats-gépgyár munkásait kivezényelve kiássák a helyszínt. Az 1848-as forradalom után azonban az osztrák hatóságok rendkívül gyanakodva álltak hozzá egy ilyen mozgolódáshoz, ezért kivezényelték a csendőrséget és megakadályozták az ásatás elindítását. Arra csak két évtizeddel később került sor, Henszlmann Imre vezetésével, aki viszont úgy vélte, hogy a romok nem rejthetik Árpád sírját, mert túl kicsi, és nincs jele a később oda telepített kolostor romjainak. Hogy pontosan merre állt ez a templom, ma már nem tudjuk, a helyszín az eltelt másfél évszázad alatt a feledés homályába veszett.

A templomrom egy korabeli hírlapi rajzon

Kiscell

Még a 19. század végén úgy vélekedtek néhányan, többek között Gömöri Havas Sándor, ügyvéd, államtitkár, későbbi régész, hogy a kiscelli trinitárius kolostort, ami ma a Kiscelli Múzeumnak ad helyet, megelőzte egy középkori épület. Ez lett volna az Anonymus által megírt Fehéregyháza, amelyet Árpád sírja felett emeltek. Kutatásai azonban nem jártak sikerrel, nem került elő olyan régészeti felfedezés, amely Kiscell korai középkori eredetét bizonyította volna.

A kiscelli kolostor, ma múzeum, madártávlatból

Bécsi út – Vörösvári út kereszteződése (Óbuda)

Wekerle László tanfelügyelő a kiscelli kereséssel párhuzamosan az 1880-as és 1890-es években több helyen is megtalálni vélte Árpád sírját, végül a Victoria (később Bohn)-téglagyár közelében fellelt kolostorromban jelölte meg az egykori Fehéregyháza romjait. Mivel Hunyadi Mátyás egy kolostort is emelt Fehéregyháza fölé, ezért úgy vélekedett, hogy a kolostor szentélye lehetett a korábbi Árpád-kori templom. Bár Henszlmann Imre és mások is ástak a helyszínen, Árpád sírja nem került elő itt. Ennek ellenére a legtöbben úgy vélik, hogy itt valóban Fehéregyháza kerülhetett elő. Magát a helyszínt a téglagyár hamarosan elpusztította, manapság egy bevásárlóközpont áll a helyén.

A Victoria-téglagyár alatt talált romok alaprajza

Németóvár (Deutsch-Altenburg)

A ma Ausztria és Szlovákia határa közelében lévő Németóvár határában volt egykor az Attila városának is nevezett Carnuntum. A településen pedig egy Szűz Máriának felszentelt középkori templom is áll. Mivel Árpád halálát legtöbben a pozsonyi csatához kötik, ezért a 19. század végén Enea Lanfranconi, egy Pozsonyban letelepedő olasz hadmérnök úgy vélte, hogy a település határában álló halom Árpádot rejti. Hiszen minden adott ahhoz, hogy a Névtelen gesztaíró munkásságának megfelelő helyszín itt legyen. Manapság is vannak követői az elméletének, a helyszínen kisebb koszorúzások is szoktak lenni, de Árpád sírját itt sem ásták ki.

Németóvár (Deutsch-Altenburg) egy régi képeslapon

Holdvilág-árok (Pomáz)

Sashegyi Sándornak, egy amatőr régésznek tűnt fel az 1930-as és 1940-es években, hogy a Holdvilág-árok egy fontos régészeti lelőhely lehetett. Mivel kiváló helyismerettel rendelkezett, a korábbi terepbejáráson pedig szert tett régészeti tudásra, ezért saját maga kezdeményezett ásatásokat a helyszínen. Állítása szerint Árpád sírja a Holdvilág-árokban lehetett. Elő is került az ásatásokon egy csontváz, ám az antropológiai vizsgálatok utóbb megállapították, hogy egy nő maradványai kerültek elő. Sashegyi nem tudta bizonyítani az elméletét. Néhány évvel ezelőtt Szörényi Levente vezetésével kezdtek ásatásokat a helyszínen. Árpád sírjának eleddig nem akadtak a nyomára.

A Holdvilág-árok nagy sziklafala, ahol a kutatások egy része zajlott

Pilismarót

Az 1950-es években Noszlopi Németh Péter, kardvívásról tudósító sportújságíró úgy vélekedett, hogy egyetlen, a források alapján Óbuda területére helyezhető királyi épület, sem került elő ott. Ellenben ezek a templomok, kolostorok és királyi várak valójában megtalálhatóak Pilismarót határában. Az egykori római rom, Castra ad Herculem valójában Attila király városa, amelybe később a magyarok költöztek be, a közelben pedig megtalálható Árpád sírja. Németh Péter elképzeléseivel sem a régészek, sem a történészek nem értettek egyet, kései követői pedig már nem is Pilismaróton, hanem a Duna túlpartján vélik megtalálni Árpád sírját.

A Pilismarót határában lévő Castra ad Herculem romjainak rajza 

Budakalász

Lánszki Imre ökológus a budakalászi kőbánya közvetlen környezetében véli megtalálni Árpád sírját. Egy alkalommal a száraz területen szokatlan növénytársulásokat észlelt, amely víz jelenlétére utalt. A jelenséget szerinte egy régi város maradványainak a jelenléte okozza. Ez lehetett egykor Fehéregyháza és egyben Attila városa, ahol nemcsak a hun fejedelmet, de Árpádot is eltemették. Az itteni kutatásról egy alkalommal beszámolt a Travel Channel amerikai tévécsatorna is. Árpád sírja azonban még nem került elő.

Lánszki Imre és kollégája kutatás közben

Felső-Tisza-vidék

A honfoglalás korával foglalkozó régészek zöme, bár nem Árpád sírját keresik, egyetértenek abban, hogy a legkorábbi, leggazdagabb honfoglaláskori sírok a Felső-Tisza-vidékén találhatóak. Az olyan látványos temetkezések, mint Geszteréd, Karos, Rakamaz vagy Zemplén nemesfém tárgyakban gazdagok, és fegyveres férfiakat rejtenek. Vélhetően a honfoglalás utáni magyar fejedelmi központ lehetett a térségben, ebből kifolyólag pedig valahol itt kell keresni a honfoglalás korának nagyfejedelmeit, köztük Árpádot is.

A karosi temető helyén kialakított emlékhely

Üröm-hegy

Berlász Jenő levéltáros 1958-ban egy 18. századi térképet publikált, amelyen latin nyelven feltüntették Fehéregyháza romjait. A Felkis Antal nevéhez fűződő kamarai térkép alapján úgy vélekedett, hogy az Üröm vasútállomás felett lévő Üröm-hegyen található ez a bizonyos rom, ami pedig Árpádot rejtheti. Az elmélet nem talált széleskörű elfogadottságra, szűk másfél évtizeddel később egy katonai térképész mutatta ki, hogy a térkép nem azt a területet ábrázolta, amelyre Berlász Jenő gondolt.

Felkis Antal térképe, a felső szélén, majdnem középen Fehéregyháza romjainak megjelölésével

Solymár

Manapság helyi civilek egy része vélekedik úgy, hogy a solymári vár valójában nem vár, hanem a budaszentlőrinci pálos kolostor volt. Ezzel párhuzamosan pedig a környéken vélik felfedezni Fehéregyháza romjait, Attila városával és Árpád sírjával egyetemben. Az állítás azonban nem talált követőkre a tudományos berkekben.

A solymári vár madártávlatból