Sámánok és/vagy táltosok? – A régi magyarok szent emberei

Az emberi civilizáció kialakulása óta minden kultúrának megvannak a maga szent emberei, akik sajátos funkciókat látnak el a közösségeken, illetve a társadalmakon belül. Egyrészt a transzcendens erőkkel (istenekkel, másvilági lényekkel stb.) tartják a kapcsolatot, másrészt tanító, gyógyító és – mai fogalmaink szerint – közösségszervező szociális szereppel is rendelkeznek. Az ősi magyar néphit a – tradíciónkban a sámánizmus egyik formájaként megjelenő – táltosokat tartotta ilyen szent embereknek.

 

Dob, maszk, utazás a világok között

 

A sámánizmus a kulturális antropológiában és az összehasonlító vallástudományban elsőként a szibériai népek archaikus hitvilágának kutatásakor, leírásakor és feldolgozásakor került a nyugati tudomány látókörébe, s később valamennyi (amerikai, ázsiai, óceániai stb.) természeti népnél – ahogyan egy időben nevezték ezeket: „primitív kultúráknál” – kimutatták a sámánfunkciót, mint közösségi jelenséget.

A sámánizmus központi eleme a lélekhit egyik formája, az animizmus, amely elképzelés minden természeti erőben, társadalmi kapcsolatban, személy- és csoportközi viszonyban (az égben, a földben, a csillagokban, a halálban, a családban, a különböző emberi életszakaszokban és életszerepekben) az egyetemes lelket, illetve az isteni lelket véli felfedezni. A sámánizmussal, mint kulturális jelenséggel tudósok sora foglalkozott: a magyar Róheim Gézától az összehasonlító vallástörténet klasszikusáig, Mircea Eliadéig. S mind úgy vélték, minden ősi kultúrában a sámán már születésekor különleges lény, valamint hogy beavatási rítusokon keresztül jut el valamiféle titkos – és a közössége számára ismeretlen – tudás birtokába.

01_1_1.jpg

Szibériai sámán ábrázolása egy 18. századi metszeten (Wikipédia)

 

A sámánok – akik alkalmanként egymással is megküzdenek és összemérik erejüket – nagyon gyakran maszkot, fejdíszt, egyéb szimbolikus ruhadarabot viselnek, amelyek a túlvilági kapcsolataikat és útjukat jelölik. Ez utóbbinak az eszköze a sámándob, amely által az alvilág, a szellemek és istenek világa, valamint ezen világ között tudnak közlekedni. A közlekedés természetesen jelképes: nem más, mint egyfajta eksztatikus helyzetbe, vagy transzállapotba való jutás, amelyet részben dalok éneklésével, a dob ritmikus ütésével, vagy éppen hallucinogén szerekkel (például „varázsgomba”, vagy egyéb növények fogyasztásával) érnek el.

A sámánok a közösség koherenciáját, termékenységét, járványoktól való védelmét stb. biztosították. De emellett spirituális kapcsolatban álltak csoportjuk szimbolikus állatősével, totemével is. A magyarsággal rokon népeknél ezek egyébként jellemzően a medve, a szarvas és a farkas voltak. Nem véletlen, hogy nyelvünkben nincs ezeknek az állatoknak nevük (vagyis megnevezésük, s ezzel megidézésük tabu volt), hanem valamilyen tulajdonságukról vannak elnevezve. Hiszen a medve nem jelent mást, mint hogy „mézevő”, a szarvas és a farkas pedig egyik jellegzetes testrészéről lett elnevezve.

 

 02_1_1.jpg

Sámándob-díszítések Szibériából (Wikipédia)

A sámánok minden hagyomány szerint rendszeresen megküzdenek egymással (például bika, ló, rénszarvas vagy sárkány alakjában), tudják befolyásolni az időjárást (esőt, vagy szárazságot hoznak, ezzel meghatározzák a termés, illetve a legelők mennyiségét), s ha az egyik sámán megöregszik, meghal, eltűnik a közösségből, akkor egy fiatalabb veszi át a helyét.

Összeférhetetlen táltosaink

 

A magyar szent emberekkel kapcsolatos népi hagyományvilág – amelynek olyan jeles kutatói vannak, mint Diószegi Vilmos, Voigt Vilmos, vagy Hoppál Mihály – a táltost véli szent embernek. A táltos sajátossága, hogy gyakran harmadik, vagy hetedik gyermek, de előfordul az is, hogy harmadik, vagy hetedik gyermek harmadik, illetve hetedik gyermeke. A magyar táltosok jellemzően férfiak, viszont a keleti kultúrákban (például Mandzsúriában, Kínában, vagy mongol földön) nem ritkák a női sámánok sem.

03_1_1.jpg

Altaji sámánnő a huszadik század elején (Wikipédia)

 

A táltosaink születéskori jellegzetessége, hogy plusz testrésszel (például több ujjal, lábujjal), vagy fogsorral (gyakran dupla fogsorral, vagy pusztán néhány foggal) jönnek a világra. Általában tejet isznak, vagy tejtermékeket fogyasztanak, s ha nem kapnak, végtelenül dühösek lesznek, bosszút állnak és az őket befogadó családra – ha nem ad nekik tejet (akár a fölművelő tevékenységükre, akár az állatállományukra) – „átok száll”, s például a tehenek teje akár évekre is elapad.

A táltosok „összeférhetetlenek”, sokat párbajoznak egymással. Az idősebb táltosok a fiatal táltost megpróbálják három, vagy hét napos, hetes, hónapos, vagy éves korában (ez tájegységenként eltérő) ellopni a szülőktől. Régen a bábák, ha foggal született gyermeket segítettek világra, eltávolították a kis fogait arra hivatkozva, hogy ne legyen az öregebb táltosokkal baja és ne legyen veszélyben. Az ilyen gyermekek – vagy azok, akik a táltospárbajban alulmaradnak – „féltáltosok”, javasemberek lesznek: ismerik a betegségek okát és a gyógyfüvek titkát, viszont türelmetlen és kötözködő természetűek, s magányosan, a közösségtől távol, vagy annak perifériáján élnek.

A táltosok általában vihar alakjában, az égen küzdenek egymással: bikaformát vesznek fel ilyenkor a felhők. Jellemző rájuk, hogy senki sem látja őket utazni, vagy közlekedni: váratlanul bukkannak fel és váratlanul tűnnek el. Képesek termékenységet biztosítani, vagy éppen ezt a termékenységet – mint áldást – elvenni.

Saját territóriummal rendelkeznek a táltosok a magyar néphagyomány szerint, azaz egy–egy falunak, területnek megvan a maga táltosa, aki az őt támadó, máshonnan érkezett táltosokkal folytatja a küzdelmét a falu népe élete, egészsége és munkája gyümölcse védelmében. (A népi kultúrákat pszichoanalitikus alapon a huszadik század első felében vizsgáló Róheim Géza úgy vélte: a táltosküzdelem interkulturális élménye nem más, mint a freudi „ősjelenet”, azaz az anya és az apa szexuális kapcsolatának leképezése és szublimálása a hiedelemvilágban.)

Az utolsó magyar sámán

 

A történelmi – szinte a Bánság teljes területére kiterjedő – csanádi egyházmegye történetének különös sorsú papja volt Kálmány Lajos (1852–1919), aki csaknem az egész Délvidéket bejárta katolikus lelkészként és népi vallásos szövegeket gyűjtött. Az ősi magyar hitvilág utolsó nyomainak egyik tudós kutatója volt a tizenkilencedik–huszadik század fordulóján, aki a parasztságra is ható modernizáció (s ennek részeként a közlekedési és kommunikációs forradalmak) előtt kereste a magyar néphit és néplélek kincseit és titkait. Elsősorban a szegedi nagytáj, – a boldoggá avatás előtt álló Bálint Sándor (1904–1980) néprajzkutató és művészettörténész szavaival – „a szögedi nemzet” hagyományait foglalta össze köteteiben. Élete végén szakított a katolikus egyházzal, s a püspökök sem bántak vele kesztyűs kézzel: nyugdíját is megvonták. Halála – amelynek pontos napja sem ismert – után nem sokkal írt róla nekrológot Móra Ferenc (1879–1934) író, szegedi könyvtár- és múzeumigazgató, amelyben „az utolsó magyar sámánnak” nevezte. Ha nem is ő volt az, archaikus hitvilágunk egyik legjelentősebb kutatóját tisztelhetjük benne.

 

04.jpg

Kálmány Lajos (1852-1919) magyar folklorista, Móra Ferenc szerint "az utolsó magyar sámán" (Wikipédia)

A blog tartalmát Ópusztaszer, a Magyar Kalandok Parkja támogatta. 
Jegyvásárlás: 

A bejegyzés trackback címe:

https://kalandosopusztaszer.blog.hu/api/trackback/id/tr7317872839

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL birсaman közíró (cenzúrázott) · http://bircahang.org 2022.07.01. 16:23:08

Ez nem lehet.

Én úgy tudom, a magyarok kizárólag nemzetközi civil független szakembereket alkalmaztak, nem mucsai fogatlan bunkó táltosokat és sámánokat.

gigabursch 2022.07.02. 07:17:06

Azért nem ártana elolvasni alaposan Ipolyi Arnold könyvét...

Magyarok Kalandjai Blog

Friss topikok

süti beállítások módosítása