A magyar országgyűléseknek a történelme legalább olyan gazdag, mint magáé Magyarországé. Véres leszámolások, merényletek mellett hosszútávon is úttörőnek bizonyuló intézkedések jellemezték. Most tíz olyan országgyűlési eseményt mutatunk be, amelyek történelmi különlegeséggé váltak a magyar történelem folyamán.
1. Az első kárpát-medencei magyar országgyűlés
Az Anonymus gesztájában leírt történet szerint Árpádék, miután nagy győzelmet arattak Alpárnál Salán vezér bolgár-görög serege felett, országgyűlést tartottak. „Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának.”
Bár a geszta tudósítását a történészek a későbbi korok visszavetítésének tekintik, amennyiben Anonymus beszámolója egy létező történeti hagyományt örökített meg, úgy Ópusztaszeren tarthatták az első magyar országgyűlést a Kárpát-medencében.
2. A király bosszúja
1131-ben II. (Vak) Béla került a Magyar Királyság trónjára, bár elődje, II. István Saul herceget jelölte ki örökösének. A vak uralkodó ingatag pozícióját veszélyeztették azok a nagybirtokosok, akik Könyves Kálmán és II. István idején jutottak hatalomhoz. Ezért országgyűlést hívtak össze Aradra. Ott az egybegyűltek előtt Ilona királyné a trónszékéről feltette a kérdést, hogy kik a felelősök a férje vakságáért? A tömeg válaszul hatvannyolc jelenlévőt koncolt fel, a birtokaikat pedig elkobozták. Béla hasonló „trükköt” vetett be akkor is, amikor Borisz trónkövetelő ellen készülődött csatára, és a lehetséges árulókat kivégeztette az összecsapás előtt. A leszámolások eredményeképpen további uralkodása, valamint fia öröklése is zökkenőmentes maradt.
3. A vallásbéke úttörője
A reformáció Magyarországon is széleskörben elterjedt, előbb az evangélikus, majd a református és végül az unitárius irányzat is megjelent. Ahogy Európában is, úgy Magyarországon is súlyos konfliktusokat okozott a vallási megosztottság. Ez alól nem volt kivétel a többé-kevésbé török függés alatt létező Erdélyi Fejedelemség sem, ahol mindhárom irányzat megjelent. Az 1568. január 6-án összeülő tordai országgyűlés azonban európai léptékben is úttörő rendelkezést hozott. Ezek szerint a négy vallás, a római katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius, egyenjogú és szabadon gyakorolható, és még az adott terület birtokosa sem avatkozhat be a vallási kérdésekbe. Ezzel felülírták a korábbi európai gyakorlatot, ahol az adott terület ura vagy fejedelme határozhatta meg melyik vallást kövessék az alattvalói. Bár a rendelkezés természetesen még további pontosításokra szorult, Erdély területén olyan leszámolásokra, mint például a nem sokkal később végrehajtott párizsi Szent Bertalan-éj, nem került sor.
4. Rákóczi Ferenc tévedése
A Rákóczi-szabadságharc idején rendszeresen tartottak országgyűléseket, ám a legemlékezetesebbre alighanem az 1707. évi ónodi sikeredett. Bár II. Rákóczi Ferenc a Habsburg-ház trónfosztását akarta elérni, amivel külpolitikai céljai voltak, ám az események mégis más folyást vettek. Turóc vármegye követei, Rakovszky Menyhért és Okolicsányi Kristóf ugyanis körlevelet bocsátottak ki, amelyben panaszkodtak a tömegesen vert rézpénz elértéktelenedése miatt. Ezt a panaszt személyesen is közölték Rákóczival az országgyűlésnek helyet adó sátorban. Rákóczi egy szenvedélyes szónoklattal válaszolt hangsúlyozva eddigi áldozatkészségét, ám a hallgatósága néma maradt. Közvetlen hívei, többek között Bercsényi Miklós és Károlyi Sándor, azonban kardot rántottak, és rátámadtak a két panaszkodó követre. Rakovszkyt megölték, Okolicsányi súlyosan megsérült, de három nappal később kivégezték. Turóc többi delegáltját börtönbe vetették, a vármegye területét felosztották. Ezután Rákóczi javaslatai akadálytalanul mentek át az országgyűlésen, ám a hibás döntései és a kuruc mozgalmon belüli leszámolás felgyorsították a szabadságharc bukását.
5. Az élet, a vér meg az alku
Mária Terézia édesapja, III. Károly az összes országával és a nagyobb európai hatalmakkal is igyekezett elfogadtatni a nőági örökösödést. Amikor azonban elhunyt, a poroszok, a bajorok és a franciák is Ausztria ellen indultak. Az ellenséges hadsereg elfoglalta Prágát is, amikor megnyílt a pozsonyi országgyűlés, ahol Mária Terézia a magyar rendek támogatását kérte. 1741. szeptember 11-én a rendek „vitam et sanguinem” felkiáltással támogatásukról biztosították a királynőt. Az emlékezetes jelenet mellett ennél szofisztikáltabb politikai alku született: a nemesi jogokat és az adómentességet biztosította az uralkodó, a felajánlott csapatokban viszont magyar vezényleti nyelvet kértek és néhány III. Károly által hozott intézkedést visszavonattak. Az újonnan toborzott alakulatoknak is köszönhetően Mária Terézia elhárította a fenyegető összeomlást. A magyar rendek gesztusára mindig szívesen emlékezett vissza, és az ekkor kötött alku sokáig biztosította az uralkodó és a rendek szívélyes viszonyát.
6. Az MTA megalapítása
Magyarország elmaradottsága már a 18. században is nyilvánvalóvá vált a kortársak számára, ám a szükséges reformokat a napóleoni háborúk elnapolták. Az uralkodó végül csak 1825-ben hívta össze az országgyűlést, ám ezzel elindult a reformországgyűlések sorozata, amely végül Magyarország átalakulásához vezetett. A legelső lépés egy magyar tudós társaság felállítása volt. November 3-án Felsőbüki Nagy Pál, soproni követ szenvedélyes szónoklata arra indította Széchenyi Istvánt, hogy szót kérjen, és felajánlja egy évnyi jövedelmét a társaság javára. A jelenlévők először meglepődtek, majd többen csatlakoztak a felajánláshoz. A javaslat végül a felső táblán is átment és az uralkodó is szentesítette. Az MTA azóta is a magyar tudományos élet egyik legfontosabb szervezete.
7. A magyar nyelv hivatalossá válik
Magyarországon a hivatali nyelvnek a latin számított, ami azt jelentette, hogy a különböző törvényhatóságok egymással latinul leveleztek. Ez alól az 1784 és 1790 közötti időszak jelentett egy rövid kivételt, amikor II. József megpróbálta német nyelvvel felváltani a latint. Ezt követően a magyar rendek lépésről lépésre igyekeztek tágítani a magyar nyelv jogait, például 1836-tól magyar nyelven vezették az anyakönyveket, 1840-től a helytartótanácsi és a tárnoki szék körlevelei készültek magyar nyelven. 1844-ben pedig keresztülvitték a magyar nyelv hivatalossá tételét. Ettől fogva az országgyűlés nyelve a magyar lett, a hivatalok magyarul leveleztek és az iskolában is magyar lett a tanítás nyelve. Bár a horvát képviselők latin nyelven tiltakoztak a döntés ellen, az uralkodónak végül meg kellett hátrálnia a magyar országgyűlés akarata előtt, és 1844. november 13-án aláírta a törvényjavaslatot.
8. Az első népképviselet
A reformkor csúcsának azt a pillanatot tekinthetjük, amikor V. Ferdinánd elfogadta az ún. április törvényeket, amelyeket 1848. április 11-én hirdettek ki. Az utolsó rendi gyűlést az uralkodó feloszlatta, és ezt követően választásokra került sor. A választásokon az alsóházi képviselőket lehetett megválasztani. Az így megválasztott országgyűlés 1848. július 5-én ült össze a mai Vigadó helyén álló Redoute-ban. Az új országgyűlés legfontosabb feladatává hamarosan a haza védelmének a megszervezése vált. Július 11-én Kossuth javaslatára 200 ezer újoncot és a harchoz szükséges anyagi fedezetet szavazták meg. Talán ennek a gesztusnak köszönhető, hogy 1849 májusában a Budát védő Hentzi szétlövette az országgyűlésnek helyet adó Duna-parti épületet. Az országgyűlés a császáriak előrenyomulása elől Debrecenbe költözött, ott hirdették ki a Habsburg-ház trónfosztását és a Függetlenségi nyilatkozatot. Az ezt elfogadó képviselőket később halálra ítélték.
9. Merénylet az országgyűlésben
Magyarország története szempontjából kevésbé sorsfordító, ám az országgyűlések között kirívó eset történt akkor, amikor 1912. június 7-én Kovács Gyula képviselő merényletet kísérelt meg a házelnök, Tisza István ellen. Tiszát még május 23-án választották meg házelnöknek, hogy az ellenzék obstrukcióját letörje, ami annyira felháborította Kovács Gyulát, hogy az első kormánypárti szavazat leadása után a terem közepére sietett és az urnát a földre hajította. A kormánypárti képviselők ezt látva agyba-főbe verték Kovácsot, akit a képviselőtársainak kellett kimentenie. Tisza ezt követően az obstrukciót úgy törte le, hogy rendőröket vezényeltetett a Parlament épületébe, az ülést akadályozni próbáló ellenzékieket pedig kivezettette és kitiltotta őket az ülésteremből. Néhány nappal később Kovács Gyula azonban a sajtónak fenntartott karzatra be tudott menni, majd egy alkalmas pillanatban berontott az ülésterembe és revolvert rántott. Háromszor lőtt rá Tiszára, negyedszerre pedig saját maga ellen irányította a fegyverét. A házelnököt azonban nem találta el (a faburkolaton még a mai napig is látszik a merénylet nyoma), sőt, a saját fejlövését is túlélte. Kovácsot a bírósági tárgyalásán öntudatzavarra hivatkozva felmentették (aminek Tisza nem örült), ám mandátumáról lemondott, később pedig az Egyesült Államokba emigrált.
10. Ismét szabadon
A német majd a szovjet megszállást követően a magyar országgyűlés csak korlátozottan volt képes arra, hogy korábbi funkcióit betöltse. Az elkerülhetetlen változások Magyarországon tárgyalásos úton zajlottak le. 1989-ben a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásait követen a régi országgyűlés elfogadta az új megválasztásának szabályait, majd az ideiglenes köztársasági elnök, Szűrös Mátyás 1990. március 25-re és április 8-ra tűzte ki az új választásokat. A választásokat az Antall József vezette Magyar Demokrata Fórum nyerte meg. Az új országgyűlés 1990. május 2-án ült össze.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.